HTML

Boldog város

A politika, a gazdaság és az élet célja, hogy boldoggá tegye az embereket. Ezzel kapcsolatos javaslataimról, észrevételeimről, álláspontjaimról írok majd az oldalon. Alapvetően politikamentes blogot írok arról, hogy milyen lenne egy számomra ideális város, társadalom (akár ország). Biztosan lesznek olyan tartalmak, amely aktuálpolitikai témákat is feszeget, de mivel véleményem szerint egyik párt (ide értve a jelenlegi parlamenti és azon kívüli pártokat) sem az emberek boldogságát, hanem a saját hatalmát, a másik lejáratását helyezi a középpontba, így egyik sem hiteles a szememben, ezért érzelmi indíttatások nélkül foglalhatok állást, fejthetem ki a véleményem.

Friss topikok

Archívum

2013.12.24. 14:42 druppel

6000 milliárdból megújuló energia?

Egyre valószínűbb, hogy a magyar kormány 6000 milliárd forintos (tervezett) beruházással bővíti a Paksi Atomerőmű kapacitását. A projekt a PAKS II. fantázianevet viseli.

A bejegyzésnek nem célja, hogy állást foglaljon az atomenergiával kapcsolatban, azt jónak, vagy ördögtől valónak állítsa be.

A kérdés az, hogy nem lehetne-e hatékonyabb, biztonságosabb, környezetbarátabb, a közvélemény által elfogadottabb beruházásokkal kiváltani a paksi bővítést.

Több blogbejegyzés, hír foglalkozott azzal, hogy milyen függőséget jelent az országnak a további 50 évnyi atomenergiával kapcsolatos függőség, amely jelentős részben az orosz piachoz, orosz politikához láncolj hozzá az országot. A hasadóanyagok, fűtőrudak árait, szállítási feltételeit az orosz fér kénye kedve szerint szabályozhatja, az energiafüggés tekintetében nagyobb lehet a jövőbeli kitettségünk, mint jelenleg a kőolaj és földgáz tekintetében.

Az atomenergia kiváltására megfelelő eszköz lehetne egy 60%-ban állami - 40%-ban magán befektetéssel 10.000 milliárd Ft-os nagyságrendű, a háztartásokat/vállalatokat célzó megújuló energia fejlesztés (első sorban napelemek, geotermikus energia, biomassza felhasználásával).

A 6000 milliárd forintos állami forrás mellé 4000 milliárd forintot tehetnének a háztartások, gazdálkodó szervezetek, melyeket kamatmentes/kedvező kamatozású hitelből is fedezhetnének (akár különböző ÁFA/adókedvezményekkel segíthetik a megvalósítást).

Átlagosan egy lakás/iroda energiaszükségletét 7-9 millió forintos beruházásból fedezni lehet, az átlagos megtérülési idő 7 év, amíg a napelemek élettartama meghaladja a 15 évet. Ebben a nyertes-nyertes szituációban egyetlen vesztes lehet, az orosz fél és azok akiknek a beruházásból jelentős korrupciós pénz juthatna. A 10.000 milliárd forintból egyébként (8 millió Ft-os bruttó átlagos bekerülési költség mellett) 1 250 000 végpontot lehetne megújuló energiával ellátni. Ez háztartásokra vetítve (3 779 074 háztartás) a háztartások majd 1/3-ának energiaigényét fedezhetné. További uniós, leendő KEHOP forrásokkal a megújuló energia aránya tovább növelhető.

A fentiek tekintetében semmi sem indokolja a vélhetően soha meg nem térülő PAKS II. beruházást.

Szólj hozzá!

Címkék: atom energia erőmű zöld innováció Paks


2013.12.24. 14:25 druppel

Az ÁFA kerülés visszaszorítása

Az elmúlt időszakban felszínre kerülő NAV botrány világossá tette, amit szinte mindannyian tudunk, hogy az országban elképzelhetetlen mértékű ÁFA-t csalnak el, kerülik meg az ÁFA megfizetését.

Leírva igen súlyos bűnnek tarthatjuk az adócsalást, de szinte kivétel nélkül mindenki csalt már adót, amikor a mosógépszerelővel, festővel, autószerelővel, piaci kofával "megoldották okosban" olcsóbban, számla nélkül az adás-vételt. Az ilyen tranzakciók jelentős veszéllyel is járnak, mert később a jogos garanciaigények nem érvényesíthetőek, az okozott társadalmi kár is jelentős.

A napokban több olyan cikk, írás, vélemény is megjelent, ami fordított ÁFA fizetésről, vagy az ÁFA teljes eltörléséről szól. Azonban az ÁFA a szükséges rossz. A magyar adottságokat figyelembe véve, ahol a foglalkoztatottak száma 3 989,6 ezer főt tett ki (ebbe beletartozik az is, aki a felmérést megelőző héten legalább 1 órányi bejelentett munkából származó jövedelemmel rendelkezett - tehát a közmunkások is), ezért a munkát terhelő adókból lényegesen kevesebb bevétel realizálható, mint a magasabb foglalkoztatottsággal rendelkező országok esetében. Magyarország népességére vetítve (9 908 798 fő), az aktív kereső tevékenységet végzők aránya mindössze 40,26%, a többi ember eltartottnak számít, így ők a jövedéki adón és az ÁFA-n kívül egyéb adót nem fizetnek. Az ÁFA eltörlésével a terhek még inkább a tisztességes dolgozó állampolgárokra helyeződnének át. A fentiek miatt az ÁFA eltörlése tehát nem lehet valódi megoldás.

Mit lehetne tenni a gazdaság kifehérítése és a számlakérés ösztönzése érdekében?

A megoldás furcsának tűnhet, de első lépésként ÁFA-t kellene emelni 30%-os szintre, majd SZJA kedvezmény formájában a befizetett ÁFA-t részben/egészben visszajuttatni a tényleges kereső tevékenységet folytatóknak maximum az SZJA mértékéig. Így az adófizetők motiváltabbak lesznek a számla kérésében (a fent említett garanciális, jótállási előnyök és a visszaigénylés miatt). Szükséges továbbá minden szektorra vonatkozóan a fordított ÁFA bevezetése.

A technológiai megvalósítás alapja lehet egy chipkártya, ami tartalmazhatja a banki adatokat, személyi adatokat, társadalombiztosítási és adózási adatokat, illetve a kötelező, elektronikus számlakiállítás, amely magánszemélyek esetén adóazonosítóhoz közi a számlaadást, ezáltal a fizetést is.

A NAV-hoz bekötött pénztárgépek esetén a PayPass technológiához hasonlóan elvégezhető a fizetési folyamat, az adójóváírás automatikusan megtörténik, amely egy online felületen/éves/havi kivonatokon nyomon követhető.  Egyéb számlaköteles tevékenységek esetében pedig az elektronikus számla kiállítását követően a számlaadatok bekerülnek a NAV adatbázisába, és a számla fizikai formáját/elektronikus formáját megőrizve bármikor ellenőrizhetővé válik annak rögzítése, visszaigényelhetősége.

A feni módszer természetesen jelentős technológiai, jogi, jogharmonizációs feladatot igényel, de a gazdaság kifehérítéséből, a munka értékének helyreállításából és a 3%-os ÁFA kulcs növelésből akár többlet bevételeket is generálhat. A munkavállalóknál maradt többlet pénz pedig a multiplikátor hatásnak köszönhetően többlet szinergikus hasznokat is hozhat. A tranzakciós adó és a bankokat sújtó különadók, és a készpénzhasználat visszaszorításával pedig akár a gazdaság kifehérítéséhez, a készpénzmentes fizetés széleskörű elterjedéséhez is hozzájárulhat a módszer.

Szólj hozzá!

Címkék: munka hatékonyság adózás ötlet SZJA fordított ÁFA


2013.12.21. 11:23 druppel

Közlekedés

A bejegyzés ihletője Bogotá volt polgármesterének TED-es beszéde. Amelyik arról szól, hogy a gazdag város titka a közlekedésben, közterek használatában rejlő egyenlőség. 

Tömegközlekedés

Jelenleg egy megyeszékhelyen élek, amelyiknek a tömegközlekedése megragadt a rendszerváltás idejében elvárt szinten. A buszjáratok ritkák, a város különböző pontjai nehezen megközelíthetőek, a bérletárak nincsenek összhangban a szolgáltatás színvonalával. Ezért egy család számára nem alternatíva a tömegközlekedés használata a gépkocsival szemben.

Megnevezés Ár
Előre vásárolt menetjegy/járművön vásárolt menetjegy 250/335 Ft
Havi összvonalas felnőtt bérlet 6 610 Ft
Havi összvonalas diák bérlet 2 300 Ft

Az általam megálmodott boldog városban külön leválasztott (akár fizikai korlátokkal) buszsávban közlekedhetnének a hibrid, alacsony károsanyag kibocsátású, csendes járművek és a trolibuszok. A buszokat rendszeresen tisztán és karban tartanák. A buszok kamerákkal lennének felszerelve a rongálások elkerülése érdekében, a megállókban pedig elektronikus beléptetőkapuk ellenőriznék az elektronikus jegyek/bérletek érvényességét, az utasok kényelmét pedig az online/mobilalkalmazás segítségével megtett kilométer, idő alapján is megvásárolható jegyek, bérletek szolgálnák. A város központi részein kizárólag autóbuszok, kerékpárosok, gyalogosok közlekedhetnek.

Lakóhelyem sajátosságaiból adódóan több olyan járat is közlekedik, amelyik a város határán kívülre szállít utasokat, a menetjegyek, bérletek árában viszont nincs differencia, a költségek arányosan oszlanak meg azok között, akik néhány kilométert közlekednek napi szinten, és azok között, akik több tíz kilométert tesznek meg autóbusszal. A zónák alapján kialakított díjszabással ez különbség feloldhatóvá válna, azoknak is költséghatékony alternatívává válhat a tömegközlekedés, akiknek eddig olcsóbb volt autóba ülniük, mint bérletet vásárolniuk.

A tömegközlekedési rendszer másik nagy problémája az éjszakai járatok hiánya. Az utolsó busz 22:45-kor indul, míg a legelső 4:45 perckor. A fő gerincvonalakon indított 30-60 percenként közlekedő éjszakai járatok növelhetnék a város közbiztonságát, élénkíthetnék a városi életet, ösztönözhetnék a jegy/bérletvásárlást azoknál a fiataloknál, akik jellemzően gazdagabb családból jöttek és szeretnek szórakozni, kikapcsolódni, és eddig a taxit kellett választaniuk, mint éjszakai közlekedési alternatívát.

Gyalogos/kerékpáros közlekedés

A fentiek mellett kiemelt fontosságú a magas színvonalú gyalogos, kerékpáros közlekedési lehetőségek megteremtése. A legkézenfekvőbb megoldás a védett buszsávok melletti védett kerékpáros/gyalogos sávok kialakítása a főbb közlekedési útvonalakon.

Források

A közlekedés átalakításához, infrastruktúra fejlesztéséhez természetesen jelentős mennyiségű forrásra van szükség, melyeket egy város önerőből lényegében képtelen előteremteni. A forrásszerzés egyik lehetősége a különböző fejlesztési források felhasználása. Kiváló kiegészítő forrás lehet a nagyvállalatok innovációs osztályainak smartcity törekvéseiben nyújtott partnerség.

Sajnos, mint ismert Magyarországon épülnek a legdrágább autópályák, kerékpárutak részben a mindent átszövő korrupciónak köszönhetően. Ezért a fejlesztések koordinálásához, lebonyolításához célszerű egy transzparensen működő, gazdálkodó Városi Közlekedésfejlesztési Nonprofit céget létrehozni, amelyik a közmunkásokban rejlő lehetőséget és a munkavállalói szféra tudását, tapasztalatait ötvözve a piacinál alacsonyabb áron, akár magasabb minőségben is képes a fejlesztések végrehajtására együttműködve a különböző stratégiai partnerekkel.

A költségek ellensúlyozásának egy másik igen jelentős része pedig a közlekedési cég bevételeinek növelése, kiadásainak csökkentése a fejlesztés következtében. A tömegközlekedési rendszer kiterjesztésével, a városi autós közlekedés megszüntetésével a társaság bevételei növekedhetnek, az idő/kilométer alapú jegyek/bérletek és az ellenőrzőkapuk bevezetésével a bliccelők száma csökkenhet, így a jegybevételek jelentősen növekedhetnek. A bevételnövelés egy másik formája az újonnan létrejövő, akár célzottan használható reklám/marketing lehetőségekben rejlik. A reklámfelületek értékesítésével jelentős többletbevételt érhet el a közlekedési társaság. A kiadáscsökkentés részben a bekamerázott kocsikban bekövetkező rongálások mértékének csökkenésében, részben a hibrid technológiában rejlő költségmegtakarításban, a zárt közlekedési pályának köszönhető holtidő csökkentésben, illetve az újszerű, egységes járműpark karbantartási költségeinek csökkenésében mutatkozik meg.

A város szempontjából jelentős közvetlen, illetve közvetett haszonná válhat a környezet tisztaságának növelése, a lakók mobilitásának növekedése, a belső fogyasztás viszonylagos növekedése, a közösségi közlekedés finanszírozásának csökkenése, és a város szélén kialakított P+R parkolóhelyek bevételei. Többlet haszonhoz vezethet az így megszerzett innovációs potenciál és kapcsolatrendszer. Nem utolsó sorban egy fiatal, modern város a későbbi fejlődés, gazdasági fellendülés alapja. Hozzájárul a fiatalok elvándorlásának csökkenéséhez, a tudás helyben tartásához (hamarosan erről is készül egy bejegyzés).

Jól látható, hogy a közlekedési rendszer megújítása minden fél számára nyertes játszma, amelyik hozzájárul a városlakók komfortérzetének növekedéséhez, a környezetvédelemhez, és modern város képének kialakításához.

Természetesen egy ilyen átalakításhoz széleskörű társadalmi egyeztetésre, hatásvizsgálatok elkészítésére van szükség, amely kijelöli a reformok kereteit, útját.

Szólj hozzá!

Címkék: hatékonyság közlekedés innováció környezetvédelem smartcity


süti beállítások módosítása