Az elmúlt időszakban felszínre kerülő NAV botrány világossá tette, amit szinte mindannyian tudunk, hogy az országban elképzelhetetlen mértékű ÁFA-t csalnak el, kerülik meg az ÁFA megfizetését.
Leírva igen súlyos bűnnek tarthatjuk az adócsalást, de szinte kivétel nélkül mindenki csalt már adót, amikor a mosógépszerelővel, festővel, autószerelővel, piaci kofával "megoldották okosban" olcsóbban, számla nélkül az adás-vételt. Az ilyen tranzakciók jelentős veszéllyel is járnak, mert később a jogos garanciaigények nem érvényesíthetőek, az okozott társadalmi kár is jelentős.
A napokban több olyan cikk, írás, vélemény is megjelent, ami fordított ÁFA fizetésről, vagy az ÁFA teljes eltörléséről szól. Azonban az ÁFA a szükséges rossz. A magyar adottságokat figyelembe véve, ahol a foglalkoztatottak száma 3 989,6 ezer főt tett ki (ebbe beletartozik az is, aki a felmérést megelőző héten legalább 1 órányi bejelentett munkából származó jövedelemmel rendelkezett - tehát a közmunkások is), ezért a munkát terhelő adókból lényegesen kevesebb bevétel realizálható, mint a magasabb foglalkoztatottsággal rendelkező országok esetében. Magyarország népességére vetítve (9 908 798 fő), az aktív kereső tevékenységet végzők aránya mindössze 40,26%, a többi ember eltartottnak számít, így ők a jövedéki adón és az ÁFA-n kívül egyéb adót nem fizetnek. Az ÁFA eltörlésével a terhek még inkább a tisztességes dolgozó állampolgárokra helyeződnének át. A fentiek miatt az ÁFA eltörlése tehát nem lehet valódi megoldás.
Mit lehetne tenni a gazdaság kifehérítése és a számlakérés ösztönzése érdekében?
A megoldás furcsának tűnhet, de első lépésként ÁFA-t kellene emelni 30%-os szintre, majd SZJA kedvezmény formájában a befizetett ÁFA-t részben/egészben visszajuttatni a tényleges kereső tevékenységet folytatóknak maximum az SZJA mértékéig. Így az adófizetők motiváltabbak lesznek a számla kérésében (a fent említett garanciális, jótállási előnyök és a visszaigénylés miatt). Szükséges továbbá minden szektorra vonatkozóan a fordított ÁFA bevezetése.
A technológiai megvalósítás alapja lehet egy chipkártya, ami tartalmazhatja a banki adatokat, személyi adatokat, társadalombiztosítási és adózási adatokat, illetve a kötelező, elektronikus számlakiállítás, amely magánszemélyek esetén adóazonosítóhoz közi a számlaadást, ezáltal a fizetést is.
A NAV-hoz bekötött pénztárgépek esetén a PayPass technológiához hasonlóan elvégezhető a fizetési folyamat, az adójóváírás automatikusan megtörténik, amely egy online felületen/éves/havi kivonatokon nyomon követhető. Egyéb számlaköteles tevékenységek esetében pedig az elektronikus számla kiállítását követően a számlaadatok bekerülnek a NAV adatbázisába, és a számla fizikai formáját/elektronikus formáját megőrizve bármikor ellenőrizhetővé válik annak rögzítése, visszaigényelhetősége.
A feni módszer természetesen jelentős technológiai, jogi, jogharmonizációs feladatot igényel, de a gazdaság kifehérítéséből, a munka értékének helyreállításából és a 3%-os ÁFA kulcs növelésből akár többlet bevételeket is generálhat. A munkavállalóknál maradt többlet pénz pedig a multiplikátor hatásnak köszönhetően többlet szinergikus hasznokat is hozhat. A tranzakciós adó és a bankokat sújtó különadók, és a készpénzhasználat visszaszorításával pedig akár a gazdaság kifehérítéséhez, a készpénzmentes fizetés széleskörű elterjedéséhez is hozzájárulhat a módszer.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.