Boldog város

A bejegyzés ihletője Bogotá volt polgármesterének TED-es beszéde. Amelyik arról szól, hogy a gazdag város titka a közlekedésben, közterek használatában rejlő egyenlőség. 

Tömegközlekedés

Jelenleg egy megyeszékhelyen élek, amelyiknek a tömegközlekedése megragadt a rendszerváltás idejében elvárt szinten. A buszjáratok ritkák, a város különböző pontjai nehezen megközelíthetőek, a bérletárak nincsenek összhangban a szolgáltatás színvonalával. Ezért egy család számára nem alternatíva a tömegközlekedés használata a gépkocsival szemben.

Az általam megálmodott boldog városban külön leválasztott (akár fizikai korlátokkal) buszsávban közlekedhetnének a hibrid, alacsony károsanyag kibocsátású, csendes járművek és a trolibuszok. A buszokat rendszeresen tisztán és karban tartanák. A buszok kamerákkal lennének felszerelve a rongálások elkerülése érdekében, a megállókban pedig elektronikus beléptetőkapuk ellenőriznék az elektronikus jegyek/bérletek érvényességét, az utasok kényelmét pedig az online/mobilalkalmazás segítségével megtett kilométer, idő alapján is megvásárolható jegyek, bérletek szolgálnák. A város központi részein kizárólag autóbuszok, kerékpárosok, gyalogosok közlekedhetnek.

Lakóhelyem sajátosságaiból adódóan több olyan járat is közlekedik, amelyik a város határán kívülre szállít utasokat, a menetjegyek, bérletek árában viszont nincs differencia, a költségek arányosan oszlanak meg azok között, akik néhány kilométert közlekednek napi szinten, és azok között, akik több tíz kilométert tesznek meg autóbusszal. A zónák alapján kialakított díjszabással ez különbség feloldhatóvá válna, azoknak is költséghatékony alternatívává válhat a tömegközlekedés, akiknek eddig olcsóbb volt autóba ülniük, mint bérletet vásárolniuk.

A tömegközlekedési rendszer másik nagy problémája az éjszakai járatok hiánya. Az utolsó busz 22:45-kor indul, míg a legelső 4:45 perckor. A fő gerincvonalakon indított 30-60 percenként közlekedő éjszakai járatok növelhetnék a város közbiztonságát, élénkíthetnék a városi életet, ösztönözhetnék a jegy/bérletvásárlást azoknál a fiataloknál, akik jellemzően gazdagabb családból jöttek és szeretnek szórakozni, kikapcsolódni, és eddig a taxit kellett választaniuk, mint éjszakai közlekedési alternatívát.

Gyalogos/kerékpáros közlekedés

A fentiek mellett kiemelt fontosságú a magas színvonalú gyalogos, kerékpáros közlekedési lehetőségek megteremtése. A legkézenfekvőbb megoldás a védett buszsávok melletti védett kerékpáros/gyalogos sávok kialakítása a főbb közlekedési útvonalakon.

Források

A közlekedés átalakításához, infrastruktúra fejlesztéséhez természetesen jelentős mennyiségű forrásra van szükség, melyeket egy város önerőből lényegében képtelen előteremteni. A forrásszerzés egyik lehetősége a különböző fejlesztési források felhasználása. Kiváló kiegészítő forrás lehet a nagyvállalatok innovációs osztályainak smartcity törekvéseiben nyújtott partnerség.

Sajnos, mint ismert Magyarországon épülnek a legdrágább autópályák, kerékpárutak részben a mindent átszövő korrupciónak köszönhetően. Ezért a fejlesztések koordinálásához, lebonyolításához célszerű egy transzparensen működő, gazdálkodó Városi Közlekedésfejlesztési Nonprofit céget létrehozni, amelyik a közmunkásokban rejlő lehetőséget és a munkavállalói szféra tudását, tapasztalatait ötvözve a piacinál alacsonyabb áron, akár magasabb minőségben is képes a fejlesztések végrehajtására együttműködve a különböző stratégiai partnerekkel.

A költségek ellensúlyozásának egy másik igen jelentős része pedig a közlekedési cég bevételeinek növelése, kiadásainak csökkentése a fejlesztés következtében. A tömegközlekedési rendszer kiterjesztésével, a városi autós közlekedés megszüntetésével a társaság bevételei növekedhetnek, az idő/kilométer alapú jegyek/bérletek és az ellenőrzőkapuk bevezetésével a bliccelők száma csökkenhet, így a jegybevételek jelentősen növekedhetnek. A bevételnövelés egy másik formája az újonnan létrejövő, akár célzottan használható reklám/marketing lehetőségekben rejlik. A reklámfelületek értékesítésével jelentős többletbevételt érhet el a közlekedési társaság. A kiadáscsökkentés részben a bekamerázott kocsikban bekövetkező rongálások mértékének csökkenésében, részben a hibrid technológiában rejlő költségmegtakarításban, a zárt közlekedési pályának köszönhető holtidő csökkentésben, illetve az újszerű, egységes járműpark karbantartási költségeinek csökkenésében mutatkozik meg.

A város szempontjából jelentős közvetlen, illetve közvetett haszonná válhat a környezet tisztaságának növelése, a lakók mobilitásának növekedése, a belső fogyasztás viszonylagos növekedése, a közösségi közlekedés finanszírozásának csökkenése, és a város szélén kialakított P+R parkolóhelyek bevételei. Többlet haszonhoz vezethet az így megszerzett innovációs potenciál és kapcsolatrendszer. Nem utolsó sorban egy fiatal, modern város a későbbi fejlődés, gazdasági fellendülés alapja. Hozzájárul a fiatalok elvándorlásának csökkenéséhez, a tudás helyben tartásához (hamarosan erről is készül egy bejegyzés).

Jól látható, hogy a közlekedési rendszer megújítása minden fél számára nyertes játszma, amelyik hozzájárul a városlakók komfortérzetének növekedéséhez, a környezetvédelemhez, és modern város képének kialakításához.

Természetesen egy ilyen átalakításhoz széleskörű társadalmi egyeztetésre, hatásvizsgálatok elkészítésére van szükség, amely kijelöli a reformok kereteit, útját.